HOGYAN ALKOT AZ EMBER VALÓSÁGOT?
A világ amiben élünk felfoghatatlanul árnyalt és kifinomult. A különböző éghajlati zónákban, a tengerszinthez képesti magasságkülönbségekben, vagy akár egy helyben az évszakok változása közben, mindig más és más arcát mutatja. De ha még mélyebbre nézünk azt látjuk, hogy annyi arca van ahány ember a földön él ‒ hiszen mindenki másképpen éli meg az élményt amit életnek hívunk. Ezért ezt a világot jogosan nevezheti bárki ahhoz képest amit lát, szépnek vagy csúnyának; Ahhoz képest amit ért, logikusnak vagy érthetetlennek; Vagy ahhoz képest amit érez, célokkal telinek vagy céltalannak ‒ és mindenkinek igaza lesz a saját szemszögéből!
Így fordulhat elő, hogy a saját sorsunkból kiindulva azt hisszük, hogy az egész élet, sőt az egész világegyetem olyan, amilyen. - Lehet: értelmetlen, kilátástalan és céltalan, vagy egy másik embernek egy másik hangulatban: érthető, várakozással és értelmes célokkal teli ugyanaz a hely, ugyanaz az élet, ugyanaz a világ.
De a lényeg mindenkinek mégis az: Hogy milyen a mi saját világunk? ‒ Mert ez csak rajtunk múlik! ‒ Hiszen a világ olyanná válik a számunkra amilyennek gondoljuk, miközben a világnak az az arca csak a miénk. Ez nekünk embereknek az őseredeti, személyre szabott teremtésünk, amikor egyszerűen és magától értetődően valósággá válik számunkra az, amit a világról, a valóságról éppen érzünk és gondolunk...
Juhász Zsolt
